Gabor, Gy., Toth, F., Szasz, F., Petro, T. és Gyorkos, I. (2004)
A két ellés közötti idő csökkentésének lehetoségei tejelő szarvasmarha állományban
II. Ivarzás indukciós és ovuláció szinkronizálási eljárások
Összefoglalás
A szerzők vizsgálataik során a két ellés közötti időtartam csökkentésére is alkalmas három ivarzás indukciós és ovuláció szinkronizálási eljárás, a Provsynch (Presynch + Ovsynch), az Ovsynch és a prosztaglandin kezelés gyakorlati alkalmazhatóságát tesztelték. Az egyes módszerek és az üzemek vemhesülési eredményeit hasonlították össze. Vizsgálataikat négy magyarországi tejtermelő tehenészetben végezték. A négy tenyészet állománya magas vérhányadban (R3-R4) Holstein-fríz keresztezett, az átlagos tehenenkénti tejtermelés 7500-8300 kg volt. A kezelések utáni legjobb eredményeket a Provsynch eljárás alkalmazása után tapasztalták, ahol vemhesülés 38.3 % volt. A vemhesülési arány az Ovsynch módszert követoen 28.6%, a PGF2a kezelés után pedig 33.8 % volt. A különböző módszereket telepenként eltéro eredménnyel alkalmazták. A Provsynch-et két telepen próbálták ki és 43.4 % valamint 29.9 %-os vemhesülést tapasztaltak. A szintén két telepen végzett prosztaglandin kezelés után 20.8 % és 42.7 % vemhesülést értek el. Az Ovsynch protokollt minden esetben az ellés utáni 75. nap után végezték el, de a négy telepen mégis eltérő eredményességet találtak (I. telep: 29.4 %; II. telep: 47.1 %; III. telep: 35.4 %; IV. telep: 25.7 %). Az eltérő eredmények hátterében takarmányozási különbségek illetve hiányosságok, évszaki hatások is állhatnak. A szerzők úgy vélik, hogy a kezelések hatékonyságának üzemenkénti eltérésében komoly szerepe lehetett a telepek szaporodásbiológiai menedzsmentjének is (elsosorban az ivarzás megfigyelés minosége és a naprakész nyilvántartások megléte). Az eredmények alapján valamennyi vizsgált eljárás alkalmas tunik üzemi szintű kezelésekre is.
|
