Gabor, Gy., Toth, F., Sasser, R. G., Szasz, F., Barany, I., Wolfling, A. és Volgyi-Csik, J. (2004)
A két ellés közötti idő csökkentésének lehetőségei tejelő szarvasmarha állományban
I. Korai vemhességvizsgálat a Biopryn ELISA teszt segítségével
Összefoglalás
A szerzők vizsgálataik során a kérődzők korai vemhességének a detektálására szolgáló Biopryn ELISA teszt alkalmazhatóságát ellenőrizték tejelő tehenekben. A Biopryn a vemhesség alatt a kérodzo állatok vérében megtalálható fehérje, a vemhesség specifikus protein b (PSPB) jelenlétének kimutatására alkalmas. Első kísérletük során 69 holstein-fríz tehenet rektálisan ultrahanggal vizsgáltak meg a vemhesítést követo 29 és 55 nap között és az egyidejű vérvétel után a szérum PSPB koncentrációt ellenőrizték a Biopryn teszttel. Az ultrahangos vizsgálatok és a vemhességi teszt eredményei száz százalékos egyezést mutattak. A 2. vizsgálatban 23 tehenészeti telepen 1742 termékenyítést bíráltak el a termékenyítést követő 30-36 napon Biopryn teszttel, és a termékenyítést követo 45-90 nap között – a telep gyakorlatának megfelelően - végzett rektális palpációs vizsgálattal ellenőrizték annak helyességét. A vizsgálat érzékenysége 95.1 százalékos, a specificitása pedig 68.6 százalék volt. Jelentős eltéréseket tapasztaltak üzemenként az egy vemhesülésre jutó termékenyítések számában: a legmagasabb érték 4.6 a legalacsonyabb pedig 1.5 volt. Ez az érték és a PSPB teszt érzékenysége között közepes negatív összefüggést találtak (r=-0.66, P<0.01). A harmadik kísérletben 306 holstein-fríz és 30 magyar tarka tehén korai vemhességvizsgálatát végezték el Biopryn teszttel a termékenyítést követo 30-36. napon. A teszt elvégzése után ultrahangos vizsgálattal ellenorizték az eredményeket. Fals negatív diagnózist nem kaptak a vizsgálat során, tehát a teszt érzékenysége 100% volt. A fals pozitív diagnózisok aránya 5.9 %, specificitása 89.1 %, a pozitív és a negatív előrejelzési érték pedig egyaránt magas (88.4 % ill. 100 %) volt.
|
